Somoskőújfalu
Somoskőújfalu az Északi-középhegységben, azon belül is a Cserhát ÉK-i vonulatában helyezkedik el. Északról Szlovákia ill. a szlovák Sátoros hegy határolja, délről pedig Salgótarján, Nógrád megye székhelye.
A nap reggelente a Medves felől köszönt ránk, és esténként a Karancs mögött nyugszik le. A Karancs és a Medves hegységeket általában együtt említik, mintha egy hegységről lenne szó, pedig származástanilag a Karancs a 25 millió éves Cserháthoz, a Medves pedig a mindössze 1,5 - 2 millió éves ajnácskői bazaltvidékhez sorolható.
A Karancs hármas tagoltságával dómszerűen emelkedik fölé környezetének, erdő borította csúcsa gyakran párába, felhőbe burkolózik, ezért hívják (Mikszáth után) „Palóc Olimposz”-nak. A hegytetőn lévõ Margit kápolnát IV. Béla, lánya szent Margit közbenjárására építtette, amely ma is búcsújáró- és zarándokhely. A 729 m magasságban lévõ kilátótoronyból gyönyörű kilátás nyílik a környező vidékre.

A Medves hegység bazalttakarója több vulkánból származik. Fő tömege a Somoskő és Rónabánya között elterülő 8 km2 bazaltfennsík, az ún. „Medves lapos”, amely terület a szlovák részekkel együtt Európa legnagyobb bazaltfennsíkja.



E bazaltterület két legszebb bazaltkúpján épült fel (két szomszédfalvunkban) Somoskő- ill. Salgó vára a XIII. században, amelyek egy egységes várrendszerhez tartoztak, s jól védték a környéket.

A somoskői várhegy K-ÉK-i oldalában különlegesen szép, európai ritkaságnak számító, 5-6 szögletű elválással keletkezett oszlopos bazalt látható.

Somoskő várát a trianoni határvonal csehszlovák, ma szlovák területre helyezte át. A vár szabadon látogatható.

Lakóhelyünk Somos, azaz Somoskőújfalu a Karancs és a Medves közti szűk völgyben fekszik. Itt van a Tarján patak és a Gács patak (mai nevén Belina, Somoson Báberki) vízválasztója, vizeink két ellentétes irányba folynak, talán ezért is tartjuk Somost a „világ közepének”.
A patakok vizét számtalan forrás táplálja mindkét hegy oldaláról. (Petõfi, Losonczi Anna, Bodzfás, Gyopár, Elemér, Margit, Tarász, Tőke kút …)

A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet létrejötte a gazdag geológia látványosság, a történelmi múlt emlékei mellett a gazdag élővilágot is hivatott megőrizni. A gyertyános – kocsánytalan tölgyesek, cseres - kocsánytalan tölgyesek, bükkösök, molyhos – cseres tölgyesek, mészkerülő tölgyesek, a telepített akácosok, kis fenyvesek számtalan védett növényt rejtenek, nyulak, vaddisznók, őzek, szarvasok, fácánok, foglyok és más madarak természetes életterét adják.

A környezetünk szépségében, természeti gazdagságában részesülni vágyó utazókat, turistákat, kirándulócsoportokat egész évben szívesen fogadjuk szálló- és vendégváró helyekkel. A nyári időszakban különbözõ szervezett programokkal állunk az érdeklődők rendelkezésére.