A szelíden hullámzó Palóc táj legszebb gyöngyszeme Hollókő, immáron 15 éve a világörökség része. A Cserhát ölelő karjai úgy védték meg a völgyben meghúzódó kis házakat a századok zord szelétől, hogy a falu megőrizhette eredeti varázsát.
Palócföld éke, s egyben Közép-Európa legépebben megmaradt, egységes palóc építészeti stílust tükröző faluja Hollókő, melynek legnagyobb értéke az ófalu nagy részét kitevő, 58 védett épületet magába foglaló falurezervátum, mely őrzi a XVII. századi népi építészet remekmûveit.



A palócok a hadas hagyomány szerint nagycsaládos rendszerben, osztatlan szalagtelkekre építették otthonaikat, melyek Észak-Magyarország viszonylagos zártsága miatt fennmaradtak. Házaik általában három osztatúak (első szoba - pitvar - lakókamra), melyeket két oldalról - utcai és udvari fronton - hambitus (faoszlopos tornác), övez. Területi viszonyok kihasználásával a pincéket szintkiegyenlítő szereppel alakították ki, így egységes, a házakkal harmonikus képet alkotnak. A szalagtelkeken, a házhoz épült a kamra, az udvaron pedig a hidast (a disznóolt) és fészereket helyezték el. Nagy állat tartására alkalmas pajták a falu szélén, az un. Pajtásárokban álltak.
A napjainkban is megcsodálható épületek az 1909-es tûzvész után épültek, de megőrizték eredeti formájukat és őrzik továbbra is letûnt korok hangulatát.




Hollókő templomáról szóló korai írásos emléket 1343-ból találunk, ám a falu középkori temploma a XVI. századi törökdúlások idején elpusztult. A XIX. században emelték a falu, napjainkban is megcsodálható, kőalapra, vályogból épült, tapasztott-meszelt falú, fatornyos római katolikus templomát. A faluképben is meghatározó, jellegzetes, gúlasisakos fatornyát 1889-ben építették.
Berendezései közül igazán említésre méltó egy, a Felvidékről származó pieta-szobor, mely XVII. századi népi faragás, valamint egy szintén XVII. századi lobogóbetét és egy corpus, mely az esztergomi Keresztény Múzeum ajándéka.

Lakói palócok, akik ősi hagyományaik mellett mai napig őrzik színes, gazdagon díszített viseletüket. A teljes viselet az 1870-es és 1880-as években alakulhatott ki, melyet többszöri változás követett. Napjainkban is megcsodálható öltözetük mindössze az 1930-as évek tájékán öltött végleges formát.

A férfiak szûk fekete nadrágot, hímzett gyolcsinget és pitykével, hímzéssel díszített posztó lajbit viselnek. Fekete, alul keskeny csíkban hímzett, klott szakácska kerül a derekukra, melyet széles tarka szalaggal díszítenek. Fejüket fekete pörge kalap takarja, míg lábukon csizmát viselnek.
Jellegzetesebb és jóval díszesebb a rövid, sokszoknyás női viselet, melynek valamennyi darabja igazi mestermunka. Az alig térdet takaró szedett (ráncolt), vászon alsószoknyákból hétköznap mindössze kettőt használtak és az asszonyok fejét díszítő "menyecske" (főkötő) is rojt nélküli változatban jelent meg. Ünnepnapon azonban 7-8 alsószoknya fölött díszes selyem vagy kasmír szoknya ringott a derekukon, míg a lányok vasalt szoknyából akár 15-20-t is magukra öltöttek. A szoknyák elé gazdagon hímzett fekete selyem szakácskát (kötény), vagy klott kecelét (ráncolt kötény) kötöttek. Finom, gyolcs vagy bíbor (csipke) ingváll és színes rojtokkal díszített vállkendő egészítette ki az öltözetet. Hajadon lányok vrekocsba (varkocsba) fonták hajukat, melybe pántlikát kötöttek. Asszonyok fejdísze a rojtos selyemkendőből hajtogatott "menyecske", mely alá gyöngyös főkötőt helyeztek. Lábukon lagos (lakkos) szárú csizmát, nyakukon galárist - öt-hat soros gyöngyöt - hordtak.

Szinte uralja a tájat a történelmet idéző várrom, ahonnan a tekintet száll mint a madár, megpihenve az öreg szőlőhegy sugarasan szétterülő kis parcelláin, emlékeztetve bennünket arra, hogy e falu szorgalmas lakói nehéz munkájuk közben is maradandó szépet alkottak.

1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen, ám megerősítésére senki sem fordított gondot. Véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, ám védő funkciója ekkorra megszûnt, elhagyták és a magányosan álló kis végvár, megkezdte folyamatos pusztulását.

Helyreállítása 1996-ban fejeződött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.

1961 és 1968 között Hollókő védelmére Mendele Ferenc vezetésével, egységes mûemléki tanulmányterv készült, melynek köszönhetően a lakóházak megtartották jellegüket, és új funkciókat kaptak. Itt helyezték el a Polgármesteri hivatalt, a Postát, az Óvodát, Orvosi rendelőt, a Hollókőért Közalapítványt valamint itt találhatóak a múzeumok, kiállítóhelyek és a turisták tájékoztatását szolgáló Tourinform iroda.